Mennyi nedvesség van a levegőben
A tipikus levegő összetétele ezen a kördiagramon látható. A levegőben lévő vízgőz az EGYÉB kategóriába tartozik, és a levegő 0,2-4%-át teszi ki. Az ebbe a kategóriába tartozó egyéb gázok közé tartoznak nemesgázok, például a hélium; közönséges gázok, például metán, hidrogén, oxid és dinitrogén-oxid; egyéb részecskék, például talajpor és mikroorganizmusok; és az emberi tevékenységből származó anyagok, például a ruházatból származó porszemcsék.
Az általunk megszokott körülmények között a levegőben lévő vízgőz mennyisége elsősorban a levegő hőmérsékletétől függ. A meleg levegő több vizet képes hordozni, mint a hideg levegő. Ez azt jelenti, hogy 1 m³ levegőben, 20⁰C hőmérsékleten a maximális vízkapacitás 17,3 g/m³. Másrészt, ha 1 m³ levegőt 30°C-ra melegítünk fel, a levegő sokkal több vizet vesz fel, akár 31,9 g/m³-t is.
Napi viszonylatban ez azt jelenti, hogy az ablakokon lecsapódó víz még súlyosabb lesz, ha a levegő hideg és nem tud annyi vizet magában tartani. Az is problémát jelenthet, ha a levegőben lévő vízmennyiség túl magas, például főzés közben a forrásban lévő vízből származó vagy zuhanyozás közben keletkező gőz. Ez példa két olyan helyiségre (konyha és fürdőszoba), ahol az emberi tevékenység növeli a páralecsapódás kockázatát a levegő nedvességtartalmának növelése miatt.
Még olyan helyzetben is, amikor keveset lehet tenni a levegő páratartalmát növelő tevékenységek csökkentésére (pl.: a konyha- és fürdőszobaablakokon), mindig vannak megoldások a páralecsapódás mérséklésére.
HŐFOK
Mint említettük, a hőmérséklet nagy szerepet játszik abban, hogy az ablakokon páralecsapódás keletkezzen. Észrevehető, hogy az ablakok páralecsapódása sokkal gyakoribb a hidegebb hónapokban, például ősszel és télen.
A kondenzáció folyamán a gáz halmazállapotú víz lehül és folyékony vízzé válik. A nedvességet tartalmazó meleg levegő érintkezik valamilyen felülettel ami lehűti. A hidegebb hónapokban az ablakok üveg felülete sokkal alacsonyabb hőmérsékletű mint máskor. Így elég, ha a levegő érintkezik az ablakkal, és lecsapódik a levegőben lévő nedvesség.
Ez a két tényező, a levegő páratartalma és hőmérséklete közvetlenül befolyásolja a harmatpontot és páralecsapódást okoz. A levegő páratartalmának és hőmérsékletének szabályozása lehetővé teszi a páralecsapódás csökkentését.
SZELLŐZÉS ÉS KONDENZÁCIÓ AZ ABLAKON
A levegő páratartalma túl magas lesz az épületben, ha a gravitációs szellőzés (vagy „passzív szellőzés”) nem megoldott, vagy nem működik hatékonyan. Ahol nincs hatékony szellőzés a helyiségben, ott a mindennapi tevékenységek (légzés, főzés, mosás stb.) során elhasznált levegő egyre nedvesebbé válik, és végül lecsapódik. A levegőtől nedvessé válnak a falakat, különösen a sarkok, valamint az ajtók és az ablakok közelében lévő helyek/felületek. Egy idő után penész és gombásodás jelentkezik ezeken a helyeken.
Meglepő, de egy tipikus otthonban, 4 lakó esetén átlagosan 10-15 liter víz kerül a levegőbe 24 óra alatt! Bemutatja a hatékony szellőztetés fontosságát az otthonokban a nedvesség szabályozásához.
Hatékony szellőztetéssel a használt levegő távozik és friss levegő jut be a helyiségbe. A friss levegő több oxigént tartalmaz és hűvösebb, ami azt jelenti, hogy felmelegítve képes lesz felvenni az épületben keletkező új nedvességet, majd újra távozik a szellőzőrendszeren keresztül.
A nem megfelelő szellőzés észlelése
A hatékony szellőzés hiányát általában a kültérben elhelyezkedő burkolóelemek belső felületén megjelenő páralecsapódás jelzi. Ez annak köszönhető, hogy az épületen belüli légnyomás magasabb, mint a külső nyomás. A túlnyomásban lévő benti meleg levegő megtalálja azokat a réseket, amelyekbe bejutva tágulhat és kiszökhet. Így ha a szellőzés nem működik az ingatlanban, akkor a benti meleg levegő az ablak szárnyszellőzőjén keresztül távozik.
A szárnyszellőzőt, ahogy a neve is sugallja, a friss levegő kívülről történő beengedésére használják, de ez csak akkor működik, ha hatékony gravitációs szellőzés működik a helyiségben. A szárnyszellőző nem helyettesíti a gravitációs szellőzést; célja, hogy egy zárt ablakú helyiségbe kívülről friss levegőt juttasson. Szárnyszellőző esetén a levegő áramlásának egyetlen iránya kívülről a helyiség belsejébe történhetne, de rossz szellőzés esetén a levegő ezt az ellenkező irányba kényszeríti. Ezt jelzi a páralecsapódás a tetőablak külső burkolóelemein (lásd a képet).
A SZELLŐZÉS JAVÍTÁSA A KONDENZÁCIÓ LEKÜZDÉSÉÉRT
A fenti helyzetben, fejlettebb szellőzőrendszereket kell beépíteni az otthonba. Ezt gyakran más ablakkondenzációs megoldásokkal együtt érdemes megtenni a hatékonyság maximalizálása érdekében.
Ahol már működik a gravitációs szellőztetés, de a szellőzést még javítani kell, a ház kéményére szellőzésfokozót érdemes felszerelni.
A KONDENZÁCIÓ TOVÁBBI OKAI
Páralecsapódás az ablakon vagy az ablak körül akkor is előfordulhat, ha:
- az ablaknyílás alatt nincs fűtőtest
- a falazás vagy burkolat nem megfelelően lett kialakítva az ablak alatt vagy fölött
- a szoba alulfűtött
Ha a helyiséget alulfűtötték, a vízgőz túlzottan telítődik, mivel a levegő kevesebb nedvességet képes megtartani. A fűtetlen helyiség páratartalma eleve magasabb lesz, mint egy normál helyiségben. Amikor a belső levegő érintkezik egy hideg felülettel, például egy ablaküveggel, az páralecsapódást okoz.
Hosszan tartó fagyok és az ablak alatti fűtőtest hiánya esetén az ablak belső üvegtáblája fokozatosan hűlni kezd, és emellett lehűti a környezetében lévő levegőt. Az ablak körüli levegő lehűlése elkezdi kondenzálni a benne található vizet.
A rosszul beépített gipszkarton (vagy egyéb) burkolat szigetelési problémákat okozhat az ablak körül. Ez magát a helyiséget és a válaszfalakat hidegebbé teszi, ami növeli a páralecsapódás kockázatát.
MEGOLDÁSOK AZ ABLAKKONDENZÁCIÓ MEGÁLLÍTÁSÁRA
A fentiek alapján néhány módszer a páralecsapódás megakadályozására az ablakokon:
- Jó szellőzőrendszer biztosítása
- A helyiségek melegen tartása jó hőszigetelés biztosításával
- Fűtőtestek felszerelése az ablakok alá
Vannak olyan egyéb lépések is, melyeket a lakók könnyedén alkalmazhatnak a páralecsapódás csökkentése érdekében:
- Szárítsuk a mosott ruhákat a szabadban vagy szárítógépben, amikor csak lehetséges
- Naponta legalább 10 percig nyissuk ki az ablakokat azokban a helyiségekben, ahol páralecsapódás tapasztalható
- Használjunk termosztátot a fűtés szabályozásához, tartsuk egyenletesen melegen az ingatlant
Vannak azonban további megoldások is, kifejezetten az ablak páralecsapódásának megállítására és megelőzésére:
A fenti esetekben a legjobb megoldás az ablak körül helytelenül beépített gipszkarton burkolatok és a fűtési rendszer hiányosságainak javítása, illetve a lehetőségekhez mérten további fűtőtestek felszerelése.
Az ablakok
A páralecsapódás az ablakokon nem közvetlenül magának az ablaknak a hibája, sokkal inkább a helyiség nem megfelelő használatának, tervezési vagy építési hibának (vagy ezek kombinációjának) a következménye. A rossz minőségű ablakok vagy ablakok beszerelése azonban szintén befolyásolhatja a helyiség szellőzését és szigetelését, ami páralecsapódási problémákhoz vezethet. Ezért az ablakok minőségét figyelembe kell venni a páralecsapódási problémák orvoslása/megelőzése során, vagy olyan lakások tervezésekor, ahol nagyobb a páralecsapódás veszélye a környezeti vagy területi adottságok miatt.
Például a még egyrétegű üveggel szerelt ablakokkal rendelkező régebbi házaknál törekedni kell arra, hogy az ablakokat legalább dupla üvegezésűre cseréljék. Ez javítja az otthon szigetelését, megkönnyítve a melegen tartást, és csökkenti a páralecsapódás esélyét.
TETŐABLAKOK
A tetőablak beszerelése nagymértékben csökkentheti a páralecsapódás kockázatát, különösen a konyhákban és a fürdőszobákban. A tetőablakok további fényforrást biztosítanak, és ha a megfelelő tetőablakot választunk, kisebb a páralecsapódási problémák kialakulásának kockázata, mint a hagyományos ablakok esetében. A következő paramétereket érdemes keresni a kiválasztás során:
- Ellenállás a nedvességnek – Ez az extra tulajdonság megoldja a konyhák és fürdőszobák párás környezetéből adódó problémákat, ami csökkenti a páralecsapódás kockázatát.
- Háromrétegű üvegezés – a három üvegtáblás ablakok jobb U-értékkel rendelkeznek a hőveszteség csökkentése és a helyiség melegen tartása érdekében
- Továbbfejlesztett szigetelési képesség – például az üvegtáblák között használt argongáz. A helyiség melegen tartása csökkenti a páralecsapódás veszélyét.
- PVC keretek – A fából készült keretekkel ellentétben a PVC sokkal jobban ellenáll a penésznek, amely nedves környezetben képződhet
Próbálja ki a Dakea Better Energy PVC tetőablak családot, amely magában foglalja az összes fenti tulajdonságot, és ideális a páralecsapódás megelőzésére a konyhákban és a fürdőszobákban.
SZELLŐZÉS FEJLESZTÉSE
A szellőző nyílások és lég-elszívók minden mechanikus szellőztető rendszer elengedhetetlen részét képezik. Otthoni elhelyezésük lehetővé teszi a levegő elszívását a helyiségből a szellőzőcsatornákba. Az épület speciális szellőzési követelményeinek megfelelően beállíthatók.
Érdemes megjegyezni, hogy ha nincs elszívórendszer a konyhában vagy a fürdőszobában, kiépítésük nagy változást eredményezhet. Beszerelésük ugyan költséges, de segítenek eltávolítani a főzés vagy zuhanyozás során keletkező nedves levegőt.
Az ablakok fölé szellőzőnyílások helyezhetők, amelyek lehetővé teszik a levegő átáramlását a helyiségben, és megakadályozzák a nedvesség lecsapódását az ablaküvegeken.
A „falba építhető légbevezetőket” rossz szellőzéssel küzdő ingatlanokba lehet beépíteni. Ezek olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik a levegő áthaladását rajtuk, hogy javítsák a gravitációs szellőzőrendszert.
A nyitható tetőablakok lehetővé teszik a nedves levegő eltávozását (mivel a meleg, nedves levegő magasabbra kerül a helyiségbe), és javítja a szellőzést.
Tetőtér- vagy tetőtér-átalakításoknál, valamint nyitható tetőablakok esetén tetőszellőztető cserepek is beépíthetők a helyiségen keresztüli levegőmozgás elősegítésére. A tetőtér-átalakításoknál gyakran fennáll a penészedés kockázata a páralecsapódás miatt, mivel a tetőtereket nehéz lehet szigetelni és szellőztetni. Ezeknek a helyiségeknek az építésekor vagy átalakításakor elengedhetetlen a jó szellőzőrendszer kialakítása.
Hideg és meleg tetőterekben is keletkezhet páralecsapódás. Ha ez aggodalomra ad okot, olvasd el cikkünket a padlásterek szigeteléséről.
Akár házépítő vagy tetőács, lakástulajdonos vagy, nézd meg a Dakea minőségi tetőtéri ablakait és tetőkibúvóit. Széles választékunkban, megtalálod a páralecsapódás elleni küzdelemhez ideális ablakokat is.
