PÁRALECSAPÓDÁS AZ ABLAKOKON

Mit jelent a páralecsapódás, hogyan lehet megelőzni a kondenzáció kialakulását az ablakokon és mit tehetünk ha páraképződés látható a tetőtéri ablakokon?
Ezek gyakran felmerülő kérdések, főleg tavasszal és ősszel, amikor megkezdődik a fűtési szezon.

Tudj meg többet a páralecsapódásról és arról, hogy hogyan előzheted meg.

MI AZ A VÍZPÁRA LECSAPÓDÁS - KONDENZÁCIÓ?

A víz - gáz állapotban - folyamatosan jelen van a levegőben, annak természetes részét képezi. A víz pára kondenzációja az a folyamat amely során a gáz halmazállapotú víz folyadékká alakul. Vízcseppek formájában jelenik meg különböző felületeken, de csak akkor, ha a szükséges feltételek teljesülnek. A levegő általános összetétele a bal oldali grafikonon látható.

A levegőben található víz az EGYÉB kategóriába tartozik, ami körülbelül a levegő 4%-t teszi ki. Az ebbe a kategóriába tartozó további gázok a következők: Nemes gázok – hélium, neon, krypton és xenon; Nem nemesgázok – metán, hidrogén, oxid és dinitrogén-oxid, ózon, radon, jód, ammónia; egyéb részecskék – por, mikroorganizmusok és anyagok az emberi jelenlét miatt. Normál körülmények között feltételezhető hogy levegő páratartalma főként a hőmérséklet függvénye. A meleg levegő több vízrészecskét tud hordozni mint a hideg levegő. Ez azt jelenti, hogy 1 m³ levegő 20⁰C hőmérsékleten maximum 17.3 g/m³ vizet tud lekötni. Ha ezt a levegőt 30°C-ig melegítjük, akkor az előbbinél sokkal több vizet tud hordozni/elnyelni, 31.9 g/m³.

MI TÖRTÉNIK, HA LEHŰTJÜK A LEVEGŐT 20⁰C-RÓL 10⁰C-RA.

Ebben az esetben a levegő vízhordó kapacitása 9.4 g/m³-re csökken és 7.9 g folyadéknak távoznia kell a levegőből, ki kell csapódnia valahol. Hol fog ez a víz megjelenni? Hogy ezt megértsük, ismernünk kell a párakicsapódási pont fogalmát. A párakicsapódási pont megmutatja hogy mi az a hőmérséklet amelyen a levegő telítődik és az adott hőmérséklet alatt megindul a kondenzációs folyamat. A levegő telítődése azt jelenti hogy a levegő már nem tud további víz részecskéket hordozni, mivel a befogadható víz részecskék mennyisége elérte a maximumot az adott légnyomáson és levegő összetételben.

HOGY MŰKÖDIK A PÁRALECSAPÓDÁS

Két olyan eshetőség van amikor a páralecsapódás végbe mehet:

1. a levegő páratartalma túl magas

2. az épület belső elemeinek a hőmérséklete túl alacsony (belső elem: ajtók, ablakok)

A levegő páratartalma akkor lesz túl magas, ha az épületben nincs levegő mozgás/szellőzés vagy az nem működik kellő hatékonysággal. Ha nincs hatékony szellőzés/levegőcserélés a szobában, a levegő elhasználódik a benne élő élőlények természetes folyamatai által (emberek és háziállatok – lélegzés, főzés, mosás) és egyre több párával telítődik míg végül eléri a hordozható víz mennyiségének a maximumát. Egy átlagos otthonban nézve, négy átlagos lakó körülbelül 10 és 15 liter vizet bocsát ki 24 óra alatt. A levegő átadja ezt a nedvességet a falaknak, főleg a sarkokban, az ajtóhoz és ablakokhoz közeli részeken. Egy idő után penész és gomba is megjelenik ezeken a helyeken.

Hatékony szellőztetéssel a használt (párában gazdag) levegő eltávolítható a helységekből és pótolható friss levegővel. A friss levegő több oxigént tartalmaz és hidegebb, vagyis felmelegedés után újabb adag felesleges vizet képes elnyelni, amit további hatékony szellőztetéssel folyamatosan el lehet távolítani az épületből.

A hatékony szellőzés hiányát mutatja, ha a páralecsapódás megjelenik az épület belső felületein. Ennek oka az is hogy az épület belsejében található légnyomás magasabb mint a kinti légnyomás. Mivel a benti levegő tágul miközben felmelegszik, keresi a helyet a térfogatnövekedéshez, és így többnyire az ablakok szellőztető nyílásán keresztül tud távozni. A szellőztető nyílás ellenben arra való hogy kintről friss levegőt engedjen a helységbe, ez viszont csak akkor tud megtörténni ha megfelelő levegő áramlás van a lakásban. Az ablak szellőző nyílás önmagában erre nem képes, csupán a friss levegő beáramlását tudja biztosítani – zárt ablakok mellett – a lakás eleve működő belső keringéséhez. Így a szellőző nyíláson csak egy irányba szabna hogy haladjon a levegő, kintről befelé.

Páralecsapódás egy lehűlő felületen, például egy ablakon, akkor jelenhet meg, ha az ablak alatt nincs megfelelő fűtés, vagy a falazat kialakítása az ablak alatt és felett nem megfelelő, vagy ha a szoba nem fűtött kellőképen. Ezekben az esetekben fokozott a levegő pára telítődése a helységben, valamint tény, hogy az alulfűtött helység páratartalma alapvetően nagyobb mint egy normális helység esetében. A belső párával telítődött levegő érintkezik a hideg határoló felületekkel, ami esetünkben egy ablak. A tartós kinti hideg megfelelő belső fűtés/hőáramlás hiányában lehűti az ablak üvegét majd az ablak közvetlen környezetét. A hideg levegőből a páratartalom az ablak körüli felületeken elkezd kicsapódni.

MIT JELENT A PÁRAKÉPZŐDÉS SZÁMUNKRA A GYAKORLATBAN?

Azt jelenti hogy a helységben található olyan tárgyak/felületek amelyek hőmérséklete alacsonyabb mint a kicsapódási pont az adott körülmények között (pl. légnyomás), elősegítik a levegőben található víz kondenzációját ami az adott felületeken fog megjelenni. Ha több ilyen felület is található a helységben, akkor a párakicsapódás a leghidegebb felületen fog először megjelenni.

HOGY KEÜLJÜK EL A PÁRALECSAPÓDÁST?

Az épületben található levegő páratartalmát a megfelelő szinten kell tartani. Ehhez hatékony légáramlás és megfelelő hőmérséklet szükséges.

MIT TEGYÜNK HA MEGJELENIK A PÁRALECSAPÓDÁS?

  1. A tetőablakokon megjelenő páralecsapódás nem az ablak konstrukciós hibája, sokkal inkább a helység levegőjének helytelen kezelésének következménye, vagy az ablak hibás beépítésének a következménye (vagy ezek kombinációja).
  2. Növeljük a helység hőmérsékletét
  3. Biztosítsunk hatékony légáramlást
  4. Nem hatékony légáramlás esetén telepítsünk kiegészítő lég-elszívó rendszert (pl. kéménybe)
  5. Telepítsünk fűtőtestet az ablak alá, vagy szereljünk be jobb U(w) értékkel rendelkező ablakot
  6. Naponta legalább 5-10 percen keresztül szellőztessünk teljesen kitárt ablakokkal